Virág helyett, Attilának
Mocskos, szürke szoba most a lelkem,
ahol isteni táncot jár a napsugár
minden porszemen.
A tulipán pirosa itt villan fel igazán,
bársonyába öltözöm fel, ünneplőm ez legyen csak.
Várlak szent áhítattal,
cigarettával és öleléssel,
a padlóra loccsan a cibereleves.
Ha megjössz, mogorván nyújtózol ölemben,
ajkadról kiperdülő kincseid
magamba zárom.
Tulipán a szívemen.
A.Y. 10.04.10.
