Moziban voltam. És igen, megnéztem a kasszasikert. Úgy mentem be, hogy na jó, Hollywood megint kiizzadott valamit, lássuk, miből élünk.
És akkor belémzuhantak a színek, a kissé (és tényleg nem túlzottan) zavaró sztereotíp történet mögül elővágtattak a képzelet gyönyörű teremtményei. És megszerettem azt a képzeletbeli tájat azokkal a képzeletbeli és mégis valós arcú, érzővé varázsolt lényekkel. Mélységesen, szépen ölelt magába az a világ. Nem én voltam, csak egy kisgyerek, és repültem. És utána álmomban újra és újra visszatértem.
