ülök itt a könyv- és ruhahalmok között, és azon gondokodom, hogy hallhatta meg a fekete macska a gondolatomat.
hazafelé jöttem az éneklésből, már esteledett, a bőrcsizmám talpa puhán surrant az aszfalton, körülöttem az utcán mindenütt bulizók gyülekeztek, az ereimben pulzált a mojito, mikor megláttam. kecsesen ringott felém, mint egy látomás. akaratlanul utánozni kezdtem a mozgását. megállt, én is megtorpantam, elindult, lépkedtem én is. a park felé tartott, át akart menni az úton. az autó a semmiből hasított elő, egyenesen a macska felé.
megrezzentünk.
valami felsikított bennünk.
a vérszagot már csak én képzeltem hozzá, mert a macska néhány lépés után eltűnt a park bokrai közt.
van ilyen is.
