Van, mikor annyira kapar valami bent,hogy "aztot mán csak kitáncóni lehet". Meg kiénekelni, "csakazértis" nevetni és "csakazértis" perdülni-fordulni és "csakazértis" emelt fővel állni ott a végéni. Ez egy ilyen dal. Mert ez a zene egyszerre sír és nevet.
Meg persze az örömé is.
https://www.youtube.com/watch?v=WNnbP10Lb2s&feature=related
