Az Alkonyat után kíváncsi voltam. Be kell vallanom, szkeptikusan láttam a könyv olvasásához. Újabb bestseller... És valóban, Meyer receptje erősen hasonlít az előzőhöz:
két idegen faj találkozása (bár itt a világűrből érkező "parazitákról", s nem "őshonos" vámpírokról van szó), lehetetlen és képtelen szerelmek...
Mindkét könyv alapja a veszélyes és démonizált, sötét lények megszelidítése, holmi világmegváltás, nagy adag szerelemmel.
Továbbra is tartom azt a nézetem, hogy Meyer elsősorban női író a szó nemes értelmében: elsősorban az érzelmekre építi a cselekményt. És ez nem is lenne baj, csakhogy A burok egyik gyengesége is talán éppen ez: a könyv vége felé a cselekmény lelassul, nehézkessé válik. Kissé túlírtnak éreztem ezeket a részeket.
Ám kétségtelen tény,hogy A burok egy jól működő sci-fi. Nem tör asimovi babérokra, de nem is marad meg a puszta szórakoztatásnál. A kérdés, hogy értékesebb lehet-e egy élet egy másik életnél, napjainkban is nyitott (sajnos). Arról, hogy mi az emberi és milyen az igazán humánus cselekvés, már ne is beszéljünk.
Mindezek ellenére bátran ajánlom a műfaj minden kedvelőjének, s mindenkinek, aki szeretne egy kicsit kikapcsolódni. Tegyük hozzá, ezzel a regénnyel is sikerült néhány nap alatt végeznem... :)
