mostan színes fáslikról álmodom
amik nem vágják, csak segítik a kezem
és amelyekre nem panaszkodom
azt gondolnád, kesztyű, ha rájuk meredsz
és irigyli őket az összes gyerek.
fáslikról
2011.01.03. 13:20 :: Aeemit
Szólj hozzá! · 1 trackback
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://hermelinesholgy.blog.hu/api/trackback/id/tr642556956
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Madarász Levente - AZ ÉSZREVÉTLEN ÚT 2011.01.03. 17:47:43
Vancsó Zoltánnak Megtorpansz hirtelen, a látványtól csordultig ittasan földbe gyökerezik a lábad, megállsz. Gyönyörű ez a két fasor, mögötte, felette a homály, az ágak vékonyodó, erős rajza, fésű kap így fekete, borzas hajba. Hova vezet a közte meg...
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
