fogadásból szájoncsókolni a buszsofőrt, akit sosem mertél megszólítani, pedig mindig pontosan tudja, hova utazol
telefonos lány, trendi lilában, foghegyről veszi a jegyet is, betölti a buszt a fenenagy aurája. fiatal roma nő babakocsival, elöl jegyet kér, hátul felszáll az anyja és a telefonos lány kezébe nyomja a babát, ugye megfogja addig, míg felteszik a kocsit is...
félek, miért hív a főnök már megint, biztosan elcsesztem valamit... aztán csak egy szál vörös rózsát kér a felesége születésnapjára
kidől a táskában a kovászos uborka. bűzlöm. és jóllakom
nu-jazz lemezt porolgattam ma a suliban, egy halom orosz népdal alatt találtam, meghallgattam, most bennem forog tovább
számban tartalak, mint minden este, igaz, csak képzeletben, mert befogadhatatlan vagy
az árokba borul egy sárga kamion. elkerülhetetlenül terül elénk, de legyőzöd
ha tudnád ott, hogy most éppen rólad írok. igen, rólad.
A.Y. 10.08.30.